Pangæa, ōrum, n. Virg. G. 4, 462, ou Pangæus mōns, m. Plin. 4, 40, le mont Pangée, entre la Thrace et la Macédoine ||
-us, a, um, du mont Pangée : Sil. 2, 73 ; Val. Flacc. 4, 631.