Mæŏnĭus, a, um (Μαιόνιος),

¶ 1 de Méonie, lydien : Virg. En. 9, 546 ; Ov. M. 2, 252 ||
d'Homère, épique : Ov. P. 3, 3, 31 ; 4, 12, 27

¶ 2 Étrusque : Ov. M. 4, 423 ; Sil. 10, 40, etc.